A hatvanas, hetvenes évek virágzása után hullámvölgybe került a FIAT, de voltaképpen az egész olasz járműipar. A csapnivaló minőség, az unalmas design olyan mértékben nyomta rá bélyegét az autókra, hogy még mostanság is a presztízs visszaszerzésén dolgoznak a szakemberek, amely - ismerve például a kompakt konkurenseket - nem lesz könnyű feladat. A megoldás papíron roppant egyszerű: a latinos temperamentumot bunkerszerű biztonsággal és japános precizitással kell párosítani, azaz fityiszt kell mutatni a Golfnak, a Civicnek és társainak. A próbálkozások már a nyolcvanas években elkezdődtek, a borzalmas Ritmo után a Tipo azzal nyitott, hogy bezsebelte az Év autója címet, és némiképp javítani tudott a negatív összképen. A kilencvenes években a Bravo/Brava páros sikeresen folytatta az előd munkásságát, aztán jött a Stilo, és valamiért megtorpant a folyamat. Bemutató Rómában Bemutató Rómában Mint azt a hazai sajtótájékoztatón megtudtuk, a Rómában rendezett gyári Bravo prezentáció akkora cirkusz volt, amitől a sokat látott profiknak is leesett az álluk, de azért valljuk be, megette a fene a flancos tálalást, ha vacak a tányérra tett étel. Nos, erről szerencsére szó sincs, a FIAT régóta készült erre a modellváltásra, és az aprólékos dolgokból úgy tűnik, a Bravo elő- és főételnek legalább annyira kiváló, mint desszertnek. Kezdjük az emblémával, amely elhanyagolható részletnek tűnhet, pedig nem az. A leheletfinoman kidolgozott, krómba foglalt piros háttérrel a FIAT visszautal arra a korszakra, amikor a piac - kis túlzással persze - úgy táncolt, ahogy ő fütyült, és ez a kifelé erősen sugárzott, tradícióból építkező önbizalom igen fontos lehet a jövőre nézve. Az egyszer már használt Bravo név nem ötlettelenség eredménye, szándékosan hívják így az autót, és ellentétben az emblémával, ezzel éppen a közelmúlt sikereit próbálták átmenteni. A design hamisítatlanul olasz, és nem titok, hogy szándékos a rokonság a Grande Punto sok nemzetközi elismerést jegyző formavilágával. Az övvonal eleve magasan fut, erre játszik rá a határozott emelkedés, és ettől a Bravo egyszerre elegáns és dinamikus. A szépségen kívül azonban gyakorlati hátránya is van e látványos megoldásnak, mert a kilátás hátra és átlósan enyhén szólva körülményes, ámbár a jó képet adó tükrök sokat segítenek. Böngészve a kínálati listát, azonnal kiszúrható, hogy a FIAT nem hagyta figyelmen kívül az emocionális faktort, azaz próbál kedveskedni azoknak a leendő ügyfeleinek, akik némi érzelmet is elvárnak egy olasz gyártótól. A fényezések között ott a Maranello vörös és a Maserati kék - utóbbihoz volt szerencsénk a Velencén tartott bemutatón, és elmondható, hogy parádés látványt nyújt, főleg akkor, ha a grafitszínű felnik is ékesítik az autót.