"Az ÁAK Zrt. által kezelt autópályákon bekövetkezett halálos balesetek egy része az úttesten közlekedő gyalogosok jelenlétére, illetve a leállósávok helytelen használatára vezethető vissza. Az ÁAK Zrt. két évre visszamenőleg elemezte az általa kezelt autópályákon bekövetkezett halálos kimenetelű baleseteket. Az elemzés végeredménye újból felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az autópályán történő megállásból, illetve a gyalogos közlekedésből erednek: a kimutatások szerint ugyanis minden nyolcadik haláleset ezekre vezethető vissza.

Az autópályán bekövetkezett balesetek egy része a leállósávban történik: vagy úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket ütik el, vagy a műszaki, illetve egyéb okból a leállósávban veszteglő járműveknek ütköznek neki a nagy sebességgel haladók. A pálya ezen részét a szakemberek vészsávnak is nevezik, ahol éppen ezért csak indokolt esetben szabad megállni. Az ÁAK Zrt. által üzemeltetett autópályákon 2006-ban bekövetkezett negyven halálos baleset közül öt a leállósávban történt.

A balesetek elkerülése érdekében szigorúan be kell tartani az alábbi szabályokat:

- A leállósávot semmilyen körülmények között nem szabad előzésre használni, hiszen amellett, hogy ez a közlekedési szabályok durva megsértésének minősül, rendkívül életveszélyes manővernek is számít! Továbbá baleset esetén a mentést végző egységek és az intézkedő hatóságok leggyakrabban csak a leállósávon juthatnak el a helyszínre, ezért a szabálytalanul előző autósok nagymértékben hátráltatják a segítségnyújtást.

- A nagy sebességkülönbség miatt a pályán haladók koncentrációjának kismértékű csökkenése is végzetes balesethez vezethet.

- Hosszabb utaknak lehetőség szerint csak kipihenten tanácsos nekivágni. Fáradtságérzet esetén a legközelebbi pihenőhelyre betérve kell szünetet tartani a vezetésben. A leállósáv nem pihenőhely.

- Rendkívüli veszélynek vannak kitéve azok az utasok, akik a leállósávon álló járműben, annak takarásában, vagy a jármű forgalom felőli oldalán tartózkodnak. Ha meg kell állnia a leállósávban, számítson arra, hogy járművébe egy másik jármű belerohanhat, vagy azt veszélyesen megközelítheti.

A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az úthasználók egy része nem tartja be a fenti szabályokat. Ebből kifolyólag a leállósávon való megállás előtt érdemes figyelembe venni az ezzel járó kockázatokat és a vonatkozó KRESZ-előírásokat. Pihenés, uzsonnázás és vécéhasználat céljából kizárólag a pihenőhelyeken szabad szünetet tartani, ezért a járműben utazó gyermekek ilyen jellegű igényeivel már előre számolni kell. A leállósávon még sürgős szükség esetén sem szabad megállni, hiszen a pihenőhelyek egymástól csupán pár perces távolságra, átlagosan 10 km-enként következnek az autópályákon.

Ha műszaki okból vagy baleset következtében elkerülhetetlenné válik a megállás, az alábbiak szerint kell cselekedni:

- Műszaki hiba esetén lehetőség szerint a műszaki öblöket kell használni - ezek a leállósáv öbölszerűen kiszélesedő szakaszai, amelyeket táblák is jeleznek. Ilyenekkel az M1-es és M7-es autópályán találkozhatnak az autósok. Ha nincs ilyen, akkor amennyire csak lehet, le kell húzódni a leállósáv jobb szélére, és ügyelni kell arra, hogy a meghibásodott járművel foglalkozó személy teste ne "lógjon be" a külső sávba.

- A vészvillogó bekapcsolása mellett az elakadásjelző háromszöget is kötelező kitenni, még akkor is, ha a műszaki hiba várhatóan rövid idő alatt elhárítható. Fontos, hogy az elakadásjelző háromszöget olyan távolságba tegyük ki a kocsitól, hogy a mögöttes jármű vezetőjének még legyen ideje reagálni a jelzett veszélyre. Ez a távolság legalább 150-200 méter.

- A pályán senki ne tartózkodjon fényvisszaverő mellény nélkül!

- A műszaki okból megállásra kényszerült vagy balesetet szenvedett gépjármű utasainak tanácsos haladéktalanul a szalagkorlát mögé húzódni, és ebben az esetleg magatehetetlen, sokkos állapotba került személyeknek is segítséget kell nyújtani.

A közúti közlekedésbiztonsági szakterületen leggyakrabban használt statisztikai mutatók szerint az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai autópályákon gyakorlatilag háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ismételten felhívja az autósok figyelmét a körültekintő vezetésre, a sebességhatárok betartására, a biztonsági öv és a fényvisszaverő mellény használatának fontosságára."